Nyersanyagok: Milyen nyersanyagokat használnak a szén előállításához?
A széngyártás során általában felhasznált nyersanyagokat szilárd szén-nyersanyagokra, valamint kötő- és impregnálószerre lehet osztani.
A szilárd szén-alapanyagok közé tartozik a petrolkoksz, a bitumenes koksz, a kohászati koksz, az antracit, a természetes grafit és a grafithulladék stb.
A kötő- és impregnálószerek közé tartozik a szénszurok, a kőszénkátrány, az antracénolaj és a szintetikus gyanta stb.
Ezenkívül a gyártás során néhány segédanyagot, például kvarchomokot, kohászati kokszrészecskéket és kokszport is használnak.
Néhány speciális szén- és grafitterméket (például szénszálat, aktív szenet, pirolízisben felhasznált szenet és pirolízisben felhasznált grafitot, üvegszenet) más speciális anyagokból állítanak elő.
Kalcinálás: Mi a kalcinálás? Milyen nyersanyagokat kell kalcinálni??
A hőkezelés folyamatát kalcinálásnak nevezik.
A kalcinálás az első hőkezelési eljárás a szén előállításában. A kalcinálás számos változást okoz mindenféle széntartalmú nyersanyag szerkezetében, valamint fizikai és kémiai tulajdonságaiban.
A bitumenes koksz és a kohászati koksz kokszképződési hőmérséklete viszonylag magas (1000°C felett), ami megegyezik a széngyár kalcinálókemencéjének hőmérsékletével. Már nem kalcinálható, csak nedvességgel kell szárítani.
Ha azonban bitumenes kokszot és petrolkokszt kalcinálás előtt együtt használnak, azokat a petrolkokszszal együtt kell a kalcinálóra küldeni kalcinálás céljából.
A természetes grafit és a korom nem igényel kalcinálást.
Az extrudálásos öntési folyamat főként a paszta képlékeny deformációs folyamata.
A paszta extrudálási folyamatát az anyagkamrában (vagy a pasztahengerben) és a köríves fúvókában végzik.
A betöltőkamrában lévő forró pasztát a hátsó fődugattyú hajtja.
A pasztában lévő gázt folyamatosan ki kell nyomni, a paszta folyamatosan tömörödik, és egyidejűleg előre is halad.
Amikor a paszta a kamra hengeres részében mozog, a paszta stabil áramlásnak tekinthető, és a szemcsés réteg alapvetően párhuzamos.
Amikor a paszta ívdeformációval belép az extrudáló fúvóka részébe, a száj falához közeli paszta nagyobb súrlódási ellenállásnak van kitéve az előrehaladás során, az anyag elkezd hajlani, a benne lévő paszta eltérő előrehaladási sebességet produkál, a belső paszta előrehalad, aminek következtében a termék radiális sűrűsége nem egyenletes, így az extrudáló blokkban.
Végül a paszta belép a lineáris deformációs részbe, és extrudálódik.
A pörkölés egy hőkezelési eljárás, amelynek során a préselt nyerstermékeket bizonyos sebességgel melegítik, miközben a kemencében lévő védőközegben levegőt izolálnak.
A pörkölési folyamat során az illékony anyagok eltávolítása, az aszfalt kokszolódása kokszrácsot képez, az aszfalt bomlása és polimerizációja, valamint egy nagy hatszögletű széngyűrűs síkhálózat kialakulása stb. miatt az ellenállás jelentősen csökkent. A nyerstermékek ellenállása körülbelül 10000 x 10-6 Ω „m, pörkölés után 40-50 x 10-6 Ω” m-rel jó vezetőnek nevezik.
Pörkölés után a termék átmérője körülbelül 1%-kal, hosszában 2%-kal, térfogatában pedig 2-3%-kal csökken.
A nyerstermékek pörkölése után azonban a szénaszfalt egy része gázzá bomlik és elszökik, a másik része pedig bitumenes kokszká kokszosodik.
A keletkezett bitumenes koksz térfogata jóval kisebb, mint a szénbitumené. Bár a pörkölés során kissé zsugorodik, számos szabálytalan és apró, különböző pórusméretű pórus alakul ki benne.
Például a grafitizált termékek teljes porozitása általában eléri a 25-32%-ot, a széntermékeké pedig általában 16-25%.
A nagyszámú pórus megléte elkerülhetetlenül befolyásolja a termékek fizikai és kémiai tulajdonságait.
Általánosságban elmondható, hogy a grafitizált termékek porozitása megnő, térfogatsűrűsége csökken, ellenállása megnő, mechanikai szilárdsága bizonyos hőmérsékleten felgyorsul, a korrózióállóság romlik, a gázok és folyadékok könnyebben áteresztővé válnak.
Az impregnálás egy olyan eljárás, amelynek célja a porozitás csökkentése, a sűrűség növelése, a nyomószilárdság növelése, a késztermék ellenállásának csökkentése, valamint a termék fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltoztatása.
Céljai a következők:
(1) Javítsa a termék hő- és elektromos vezetőképességét.
(2) A termék hősokk-állóságának és kémiai stabilitásának javítása érdekében.
(3) Javítsa a termék kenőképességét és kopásállóságát.
(4) Távolítsa el a szennyeződéseket és javítsa a termék szilárdságát.
A különböző méretű és alakú préselt széntermékek eltérő mértékű deformációt és ütközési károsodást szenvednek el a pörkölés és a grafitizáció során. Ugyanakkor bizonyos töltőanyagok kötődnek a préselt széntermékek felületéhez.
Mechanikai feldolgozás nélkül nem használható, ezért a terméket meghatározott geometriai alakra kell formázni és feldolgozni.
(2) A használat szükségessége
A felhasználó feldolgozási igényei szerint.
Ha az acélgyártás grafitelektródáját elektromos kemencében kell csatlakoztatni, akkor azt a termék mindkét végén menetes furatba kell helyezni, majd a két elektródát speciális menetes csatlakozással kell összekötni.
(3) Technológiai követelmények
Egyes termékeket a felhasználók technológiai igényeinek megfelelően speciális formákra és specifikációkra kell feldolgozni.
Még kisebb felületi érdesség szükséges.
Közzététel ideje: 2020. dec. 10.