A grafitelektróda az EAFacélgyártás fontos része, de az acélgyártás költségeinek csak egy kis töredékét teszi ki. Egy tonna acél előállításához 2 kg grafitelektróda szükséges.
Miért érdemes grafitelektródákat használni?
A grafitelektróda az ívkemencék fő fűtővezető szerelvénye. EAF a régi autókból vagy háztartási gépekből származó törmelék olvasztásának folyamata új acél előállítására.
Az elektromos ívkemencék építési költsége alacsonyabb, mint a hagyományos nagyolvasztóké. A hagyományos kohók vasércből acélt készítenek, és kokszolt szenet használnak tüzelőanyagként. Az acélgyártás költsége azonban magasabb, és a környezetszennyezés súlyos. Az EAF azonban acélhulladékot és villamos energiát HASZNÁL, ami alig van hatással a környezetre.
A grafitelektródával az elektródát és a kemence fedelét egy egésszé állítják össze, a grafitelektróda pedig fel-le mozgatható. Az áram ezután áthalad az elektródán, és magas hőmérsékletű ívet képez, amely megolvasztja az acélhulladékot. Az elektródák legfeljebb 800 mm (2,5 láb) átmérőjűek és 2800 mm (9 láb) hosszúak lehetnek. A maximális tömeg több mint két metrikus tonna.
Grafitelektróda fogyasztás
Egy tonna acél előállításához 2 kilogramm (4,4 font) grafitelektróda szükséges.
Grafit elektróda hőmérséklete
Az elektróda hegye eléri a 3000 Celsius-fokot, ami fele a nap felszíni hőmérsékletének. Az elektróda grafitból készül, mert csak a grafit bírja el az ilyen magas hőmérsékletet.
Ezután fordítsa oldalára a kemencét, és öntse az olvadt acélt hatalmas hordókba. Az üst ezután az olvadt acélt az acélgyár görgőjébe szállítja, amely az újrahasznosított hulladékot új termékké alakítja.
A grafitelektróda áramot fogyaszt
A folyamathoz elegendő áramra van szükség egy 100 000 lakosú város ellátásához. Egy modern elektromos ívkemencében egy-egy olvasztás általában 90 percet vesz igénybe, és 150 tonna acélt képes előállítani, ami 125 autó elkészítéséhez elegendő.
Nyersanyag
A tűkoksz az elektródák fő nyersanyaga, amelyek előállítása három-hat hónapig tart. A gyártó szerint a folyamat pörköléssel és újraimpregnálással jár, hogy a koksz grafittá alakuljon.
Létezik kőolajalapú tűkoksz és szénalapú tűkoksz, mindkettő felhasználható grafitelektródák előállítására. A „kisállat-koksz” a kőolaj-finomítási folyamat mellékterméke, míg a kokszgyártási folyamat során keletkező kőszénkátrányból szén-kokszvá alakítják.
Feladás időpontja: 2020-10-30