Milyen jövőbeli technológiai kutatási és fejlesztési irányok vannak a grafitizált petrolkoksz esetében?

A grafitizált petrolkoksz jövőbeli technológiai kutatási és fejlesztési irányai főként a következő szempontokra összpontosítanak:

Nagy tisztaságú és alacsony szennyeződéstartalmú technológiák

A késleltetett kokszolási folyamatok és a mélyreható kéntelenítési technikák fejlesztésével csökkenthető a petrolkoksz kén-, hamu- és egyéb szennyeződéstartalma. Például a Sinopec Qingdao finomító 0,3% alá csökkentette a kéntartalmat, kielégítve az új energiaszektor alacsony kéntartalmú petrolkoksz iránti keresletét. A jövőben további hatékony hamumentesítési technológiákat kell fejleszteni a hamutartalom 8-10 tömeg%-ról 1 tömeg% alá csökkentése érdekében, ezáltal javítva az anyag tisztaságát és a teljesítménystabilitást.

High End termékek testreszabott fejlesztése

Speciális petrolkoksz termékeket kell fejleszteni a csúcskategóriás területekre, mint például a lítium akkumulátor anódanyagok és a fotovoltaikus szilícium alapanyag redukálószerek. Például az akkumulátor-specifikus koksznak olyan mutatóknak kell megfelelnie, mint a kéntartalom <0,5% és a hamutartalom <0,3%, hogy javítsa az akkumulátor energiasűrűségét és ciklusidejét. Ezenkívül a fotovoltaikus minőségű petrolkoksz optimalizált pórusszerkezetet igényel a redukciós hatékonyság növelése és a szilícium alapanyag előállítási költségeinek csökkentése érdekében.

Mélyfeldolgozás és magas hozzáadott értékű hasznosítás

Az ipari hozzáadott érték növelése érdekében mélyfeldolgozási termékeket, például tűkokszot és szénszálakat kell fejleszteni. Az ultra nagy teljesítményű grafitelektródák alapvető nyersanyagaként a tűkoksz iránt jelentős keresletnövekedés tapasztalható az elektromos ívkemencés acélgyártásban és az új energiaellátási láncban. Például a Jinzhou Petrochemical hosszú távú tűkoksz-termelést ért el, kielégítve a magas piaci igényeket.

Környezetbarát és zöld termelési technológiák

Az egyre szigorúbb környezetvédelmi politikákra válaszul alacsony szennyezésű és alacsony energiafogyasztású termelési eljárásokat kell fejleszteni. Például az olvadt sóelektrolízis 1000°C alatt grafitizációt eredményezhet, ami 40%-kal csökkenti az energiafogyasztást a hagyományos magas hőmérsékletű és nagynyomású módszerekhez (2000°C felett) képest, és különféle széntartalmú nyersanyagokra is alkalmazható. Továbbá a fluidágyas aktiválási technológia inert részecskék bevezetésével megakadályozza az agglomerációt, 2-8 órára lerövidíti az aktiválási időt, és tovább csökkenti az energiafogyasztást.

Precíz pórusszerkezet-szabályozási technológiák

Gradiens aktiválás és in situ adalékolási technikák révén a petrolkoksz alapú porózus szenek pórusszerkezete szabályozható az anyag teljesítményének javítása érdekében. Például egy H₂O/CO₂ szinergikus aktiválási mechanizmus alkalmazásával egy mikropórus-mezopórus kompozit szerkezet alakul ki (mezopórus arány 20%-60%), amely különböző alkalmazási forgatókönyvekhez igazodik. Ezzel egyidejűleg az NH₃ vagy H₃PO₄ bevezetése lehetővé teszi a nitrogén/foszfor atomok adalékolását (1-5 at%), növelve a vezetőképességet és a felületi aktivitást.

Alkalmazások bővítése az új energiaszektorban

Új energetikai anyagokat, például petrolkoksz alapú aktív szenet és szuperkondenzátor szenet kell kifejleszteni. Például a petrolkoksz alapú porózus szén, mint a szilícium anódok „aranypartnere”, 300%-kal javítja a ciklusstabilitást a pórusszerkezet szabályozásával (50-500 nm-es zárt pórusszerkezet), hogy tompítsa a szilícium térfogatnövekedését. A becslések szerint a globális piac mérete 2030-ra meghaladja a 120 milliárd jüant, 25%-os összetett éves növekedési ütemmel.

Intelligens és automatizált gyártási technológiák

A dolgok internetének (IoT) és a blokklánc technológiák kihasználása javíthatja a termelési hatékonyságot és a termékminőséget. Például az intelligens raktározás lehetővé teszi a valós idejű készletgazdálkodást, 50%-kal javítva a válaszadási sebességet. A blokklánc nyomon követhetősége „szénlábnyom” tanúsítványt biztosít a termékek számára, megfelelve az EU ESG befektetési követelményeinek.


Közzététel ideje: 2025. szeptember 24.