A szintetikus grafit egy polikristályos anyag, hasonlóan a kristálytanhoz. Sokféle mesterséges grafit létezik, és különböző előállítási eljárások léteznek.
Tágabb értelemben a szerves anyagok karbonizálása és magas hőmérsékleten történő grafitizálása után kapott összes grafitanyagot együttesen mesterséges grafitnak nevezhetjük, például szén- (grafit) szál, pirolitikus szén (grafit), habgrafit stb.
Szűkebb értelemben a mesterséges grafit általában ömlesztett szilárd anyagokra utal, mint például a grafitelektród, az izosztatikus grafit, amelyeket adagolással, keveréssel, öntéssel, karbonizálással (az iparban pörköléssel) és grafitizálással állítanak elő, alacsony szennyeződéstartalmú faszén alapanyagokkal (petróleumkoksz, aszfaltkoksz stb.) adalékanyagként, szénszurokkal kötőanyagként.
A mesterséges grafitnak számos formája létezik, beleértve a port, a szálat és a tömböt, míg a mesterséges grafit szűkebb értelemben általában tömb, amelyet felhasználás előtt egy bizonyos formára kell feldolgozni. Többfázisú anyagnak tekinthető, beleértve a szénrészecskék, például a petrolkoksz vagy az aszfaltkoksz által átalakított grafitfázist, a részecskék köré bevont szénszurok kötőanyaggal átalakított grafitfázist, a részecskék felhalmozódását vagy a szénszurok kötőanyag által hőkezelés után kialakított pórusokat stb. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőkezelési hőmérséklet, annál nagyobb a grafitizáció mértéke. A mesterséges grafit ipari előállításánál a grafitizáció mértéke általában kevesebb, mint 90%.
A természetes grafittal összehasonlítva a mesterséges grafit gyenge hőátadással és elektromos vezetőképességgel, kenőképességgel és képlékenységgel rendelkezik, de a mesterséges grafit jobb kopásállósággal, korrózióállósággal és alacsony áteresztőképességgel is rendelkezik, mint a természetes grafit.
A mesterséges grafit előállításához használt alapanyagok főként a kőolajkoksz, a tűkoksz, az aszfaltkoksz, a szénszurok, a szénmikrogömbök stb. A későbbi termékek főként grafitelektródákat, elősütött anódokat, izosztatikus grafitokat, nagy tisztaságú grafitokat, nukleáris grafitokat, hőcserélőket és így tovább tartalmaznak.
A mesterséges grafit termékalkalmazása főként a következő szempontokban tükröződik:
1. Grafitelektróda: A grafitelektródát nyersanyagként kőolajkoksz és tűkoksz, kötőanyagként pedig szénszurok felhasználásával állítják elő kalcinálással, adagolással, keveréssel, préseléssel, pörköléssel, grafitizációval és megmunkálással. Széles körben használják elektromos kemencében acél, ipari szilícium, sárga foszfor és egyéb berendezések gyártásához, ív formájában elektromos energiát bocsátva ki a töltés felmelegítésére és megolvasztására.
2. Elősütött anód: kőolajkokszból nyersanyagként, szénszurokból kötőanyagként kalcinálással, adagolással, keveréssel, préseléssel, pörköléssel, impregnálással, grafitizálással és megmunkálással készül, általában elektrolitikus alumínium berendezések vezető anódjaként használják.
3. Csapágy, tömítőgyűrű: korrozív közegeket szállító berendezések, széles körben használt mesterséges grafit dugattyúgyűrűkből, tömítőgyűrűkből és csapágyakból, kenőolaj hozzáadása nélkül működnek.
4. Hőcserélő, szűrőosztály: a mesterséges grafit korrózióállósággal, jó hővezető képességgel és alacsony áteresztőképességgel rendelkezik, és széles körben használják a vegyiparban hőcserélők, reakciótartályok, abszorberek, szűrők és egyéb berendezések gyártásához.
5. Speciális grafit: kiváló minőségű kőolajkoksz alapanyaggal, szénszurokkal vagy szintetikus gyantával kötőanyagként, alapanyag-előkészítés, adagolás, dagasztás, préselés, zúzás, keverés, dagasztás, formázás, többszörös pörkölés, többszörös behatolás, tisztítás és grafitizálás, megmunkálás és gyártás révén, általában izosztatikus grafitot, nukleáris grafitot, nagy tisztaságú grafitot tartalmaz, repülőgépiparban, elektronikában és nukleáris iparban használják.
Közzététel ideje: 2022. november 23.