A szintetikus grafit a krisztallográfiához hasonló polikristályos anyag. Sokféle mesterséges grafit és különféle gyártási folyamatok léteznek.
Tágabb értelemben a szerves anyagok karbonizálása és magas hőmérsékleten történő grafitozás után nyert grafitanyagok együttesen nevezhetők mesterséges grafitnak, mint például szén (grafit) szál, pirolitikus szén (grafit), habgrafit stb.
Szűk értelemben a mesterséges grafit általában az ömlesztett szilárd anyagokat jelenti, mint például a grafitelektróda, az izosztatikus grafit, amelyeket adagolással, keveréssel, öntéssel, karbonizálással (az iparban pörkölésként ismert) és grafitozással állítanak elő, és a faszén alapanyagok alacsony szennyezőanyag-tartalma. (kőolajkoksz, aszfaltokoksz stb.) sóderként, kőszénszurok kötőanyagként.
A mesterséges grafitnak számos formája létezik, beleértve a port, a szálat és a tömböt, míg a mesterséges grafit szűk értelemben általában a blokk, amelyet használatkor egy bizonyos formára kell feldolgozni. Egyfajta többfázisú anyagnak tekinthető, beleértve a szénrészecskék által átalakított grafit fázist, mint például a kőolajkoksz vagy aszfaltokoksz, a részecskék köré bevont szénszurok kötőanyaggal átalakított grafitfázis, a részecskefelhalmozódás vagy a szén által alkotott pórusok. szurokkötőanyag hőkezelés után stb. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőkezelési hőmérséklet, annál magasabb a grafitosítás mértéke. A mesterséges grafit ipari gyártása, a grafitosítás mértéke általában kevesebb, mint 90%.
A természetes grafithoz képest a mesterséges grafitnak gyenge a hőátadása és az elektromos vezetőképessége, a kenőképessége és a plaszticitása, de a mesterséges grafit kopásállósága, korrózióállósága és áteresztőképessége is jobb, mint a természetes grafité.
A mesterséges grafit előállításának nyersanyagai elsősorban a kőolajkoksz, tűkoksz, aszfaltkoksz, szénszurok, szénmikrogömbök stb. hőcserélő és így tovább.
A mesterséges grafit termékalkalmazása elsősorban a következő szempontokban tükröződik:
1. Grafitelektróda: Nyersanyagként kőolajkoksz és tűkoksz, kötőanyagként pedig szénszurok, a grafitelektróda kalcinálással, adagolással, keveréssel, préseléssel, pörköléssel, graptitizálással és megmunkálással készül. Széles körben használják elektromos kemenceacélban, ipari szilíciumban, sárga foszforban és egyéb berendezésekben azáltal, hogy elektromos energiát ív formájában bocsátanak ki a töltés felmelegítésére és megolvasztására.
2. Elősütött anód: nyersanyagként kőolajkokszból és kötőanyagként szénszurokból kalcinálás, adagolás, keverés, préselés, pörkölés, impregnálás, grafitizálás és megmunkálás útján készül, általában elektrolitikus alumínium berendezések vezető anódjaként használják.
3. Csapágy, tömítőgyűrű: korrozív közegek szállítása, széles körben használt mesterséges grafit dugattyúgyűrűkből, tömítőgyűrűkből és csapágyakból, kenőolaj hozzáadása nélkül működik.
4. Hőcserélő, szűrőosztály: a mesterséges grafit korrózióállósággal, jó hővezető képességgel és alacsony áteresztőképességgel rendelkezik. Széles körben használják a vegyiparban hőcserélő, reakciótartály, abszorber, szűrő és egyéb berendezések előállítására.
5. Speciális grafit: nyersanyagként kiváló minőségű kőolajkoksz, kötőanyagként szénszurok vagy műgyanta, nyersanyag-előkészítés, adagolás, dagasztás, préselés, zúzás, keverés, dagasztás, öntés, többszöri pörkölés, többszörös behatolás, tisztítás és grafitizálás révén, megmunkálás és gyártás, általában beleértve az izosztatikus grafitot, a nukleáris grafitot, a nagy tisztaságú grafitot, használják a repülőgépiparban, az elektronikában és a nukleáris iparban.
Feladás időpontja: 2022.11.23