Ez a weboldal sütiket használ a legjobb böngészési élmény biztosítása érdekében. A „Letöltés” gombra kattintva elfogadja ezeket a feltételeket.
A tudósok azt vizsgálják, hogyan lehetne a bányászati hulladékban található azbesztet felhasználni nagy mennyiségű szén-dioxid levegőben történő tárolására, és ezáltal elősegíteni az éghajlati válság kezelését.
Az azbeszt egy természetes ásványi anyag, amelyet egykor széles körben használtak épületek hőszigeteléseként és égésgátlójaként. Ezek a felhasználási módok rákkeltő tulajdonságaikról ismertek, de használták már bizonyos autófékekben, valamint mennyezet- és tetőcserepekben a klóriparban. Bár jelenleg 67 ország tiltja a rostos anyagok használatát, az Egyesült Államok nem tartozik közéjük.
A kutatók most bizonyos típusú rostos azbesztre összpontosítanak, amelyek a bányászat hulladékai. Az Eos szerint az azbeszt rendkívül magas minősége, amely veszélyessé teszi a belélegzésre, alkalmassá teszi arra is, hogy megkösse a levegőben lebegő vagy esőben oldott szén-dioxid-részecskéket. A jelentés részletezi, hogy a rostok nagy felülete „nagyon reaktívvá és könnyen átalakíthatóvá” teszi őket ártalmatlan karbonátokká, amikor szén-dioxiddal keverednek. Ez a folyamat természetes módon játszódik le, amikor az azbeszt üvegházhatású gázoknak van kitéve.
Az MIT Technology Review szerint ezek a stabil anyagok több millió évre képesek megkötni az üvegházhatású gázokat, és életképes alternatívának bizonyultak nagy mennyiségű szén-dioxid légkörből történő elnyelésére. A tudósok először a bányászati tevékenységekből származó „jelentős” szén-dioxid-kibocsátást szeretnék ellensúlyozni, majd kiterjeszteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
Gregory Dipple, a terület vezető kutatója a következőket nyilatkozta az MIT Technology Review-nak: „A következő évtizedben a bányák dekarbonizációja csak segíteni fog nekünk abban, hogy magabiztosságot és szakértelmet építsünk a kibocsátások csökkentése érdekében. És a valódi bányászatot elvégzik.”
A Kottke Ride Home Podcast műsorvezetője, Jackson Bird (Jackson Bird) szerint amikor ezek az anyagok lefolyással bejutnak az óceánba, ásványosodás is történik. A tengeri élőlények ezeket az ionokat arra használják, hogy héjaikból és csontjaikból végül mészkő és más szénkőzet váljon.
A szén-dioxid-tárolás szükséges eszköz a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének csökkentéséhez. Enélkül valószínűtlen, hogy elérjük a „szén-dioxid-céljainkat”, és elkerüljük a klímaválság legrosszabb következményeit.
A tudósok azt is vizsgálják, hogyan lehetne más bányászati iparágakból származó hulladékokat, például a nikkelt, a rezet, a gyémántokat és a platinát felhasználni a szén-dioxid megkötésére. Becsléseik szerint elegendő anyag állhat rendelkezésre ahhoz, hogy megállítsák az összes szén-dioxid-kibocsátást, sőt még többet is, írja a Bird.
Manapság a legtöbb anyag szilárd kőzetekben van megkötve, amelyek soha nem voltak kitéve a levegőnek, ami elindítja ezeket a kémiai reakciókat. Ezért a szén-dioxid-megkötést vizsgáló tudósok megpróbálnak módokat találni a kitettség növelésére és ennek a rendszerint lassú reakciónak a felgyorsítására, hogy a bányászati hulladékot az éghajlati válsággal szembeni ellenállás erőteljes elősegítőjévé alakítsák.
Az MIT jelentése részletezi, hogy hány beavatkozást teszteltek úgy, hogy anyagokat ástak ki, finomabb részecskékre őröltek, majd vékony rétegekre szórták, végül pedig levegőn szétterítették a szén-dioxid anyag reakciófelületének növelése érdekében. Más beavatkozások melegítést vagy sav hozzáadását igénylik a vegyülethez. Az Eos beszámolója szerint egyesek baktériumszőnyegeket is használnak a kémiai reakciók beindításához.
„Fel akarjuk gyorsítani ezt a folyamatot, és az azbeszthulladék-kupacból teljesen ártalmatlan karbonátlerakódást szeretnénk létrehozni” – mondta Jenine McCutcheon geomikrobiológus, aki elkötelezett amellett, hogy az elhagyott azbesztzagyot ártalmatlan magnézium-karbonáttá alakítsa. A tornászok és sziklamászók fehér por állagú anyagot használnak a tapadás javítására.
Roger Aines, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Szén Programjának igazgatója az MIT Technology Review-nak elmondta: „Ez egy hatalmas, kiaknázatlan lehetőség, amely sok szén-dioxidot képes kiküszöbölni.”
A jelentés továbbá kimondja, hogy az új stratégia támogatói aggódnak a költségek és a földkorlátozások miatt. Más zsugorítási technikákhoz, például a fák ültetéséhez képest ez a folyamat költséges. Nagy mennyiségű földet igényelhet ahhoz is, hogy elegendő új, feltárt anyagot terítsenek szét a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése érdekében, ami megnehezíti a bővítést.
Bird arra is rámutatott, hogy a teljes folyamat sok energiát fogyaszthat, és ha nem mérlegelik gondosan, akkor semlegesítheti a szén-dioxid-megkötésből származó előnyöket, amelyeket megpróbálnak elérni.
Végül számos aggodalomra ad okot ezen anyagok toxicitásával és kezelésük biztonságosságával kapcsolatban. Az MIT Technology Review rámutatott, hogy az azbesztpor talajra szórása és/vagy porrá való szétterítése a légáramlás fokozása érdekében biztonsági kockázatot jelent a közelben dolgozók és lakosok számára.
Bird arra a következtetésre jutott, hogy ennek ellenére az új program „ígéretes lehetőség lehet számos más megoldás hozzáadására, mert mindannyian tudjuk, hogy nem lesz csodaszer a klímaválságra”.
Több ezer termék létezik a piacon. Sokan pontosan ugyanazt, vagy majdnem pontosan ugyanazt teszik, csak apró különbségekkel. De egyes termékek mérgező vegyületeket tartalmaznak, amelyek árthatnak nekünk vagy gyermekeinknek. Már a fogkrém kiválasztásának egyszerű feladata is szorongást okozhat bennünk!
A szélsőséges időjárás egyes hatásai megfigyelhetők – például Iowa államban a kukoricaföldek fele a földeken maradt, miután az Egyesült Államok középnyugati részét augusztus 10-én súlyos csapás érte.
A Mississippi folyó vízgyűjtő területe az Egyesült Államok 32 államán és Kanadában két tartományon átível, több mint 1,245 millió négyzetmérföldet lefedve. Shannon1/Wikipedia, CC BY-SA 4.0
Az áramlásmérő mérési eredményei azt mutatják, hogy az oldott szervetlen nitrogén (DIN) mennyisége a Mississippi-medence államától a Mexikói-öbölig évente drasztikusan ingadozik. A heves esőzések magasabb nitrogéntartalmat eredményeznek. Lu et al., 2020, CC BY-ND alapján adaptálva.
1958 és 2012 között a nagyon súlyos esőzések (az összes napi esemény legsúlyosabb 1%-aként definiálva) során a csapadékmennyiség csökkenése nőtt. Globalchange.gov
A világ legnagyobb jéghegye összeütközhet Dél-Georgiával, komoly veszélyt jelentve az ott élő vadvilágra.
Sok szempontból a múlt századi texasi történet az állam jámbor hűségét mutatja be ahhoz az elvhez, hogy az ember uralja a természetet.
Az autók és teherautók által okozott légszennyezéstől a metánszivárgásokig, ugyanazon kibocsátások közül sok, amelyek az éghajlatváltozást okozzák, a közegészségügyet is károsítja.
Közzététel ideje: 2020. november 5.